renewable header

A magyarországi Megújuló Energia Szervezetek Szövetsége Nyilatkozata

 

a magyar kormány szélerőművek engedélyezésével kapcsolatos rendeletéről és a villamosenergia törvény parlament által elfogadott módosításáról

A 2015-ös párizsi klímacsúcs meghatározó döntéseket hozott a klímavédelemmel kapcsolatban, amelyet minden jelentős ország aláírt. Ez azért is indokolt volt, mert az ENSZ illetékes szerve riasztó adatokat adott ki, mely egyértelműen valószínűsítette, hogy a Föld globális felmelegedésének oka az emberi eredetű üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. Az éghajlati modellek azt mutatják, hogy a felmelegedés nagy valószínűséggel, több mint 2 °C-kal növeli a Föld hőmérsékletét az iparosodás előtti szinthez képest, hacsak az elkövetkező évtizedekben drasztikus módon nem csökken az emberi eredetű üvegházhatású gázok kibocsátása. Ennek elkerülése együttműködést követel minden nemzettől, akár fejlett, akár fejlődő. A cselekvés elmaradása az emberiség és az élővilág egészére beláthatatlan és elfogadhatatlan kockázatot jelent!

 

A világ számos országában nagyarányú változástatásokat vezettek be e tekintetben. A kormányok nagy többségében támogatják a tiszta és megújuló energiára alapozott gazdaságot, mely folyamatot a piac is visszajelzi. Ma már a befektetői szféra is döntően a megújuló energia iparba fektet be a hagyományos - fosszilis - energia ágazatokkal szemben.

A fent említett események illetve folyamatok egymástól függetlenül következtek be, de ugyanazon cél érdekében: tiszta energiákra alapozva biztosítani a jövőt. A megújuló energia ipar területén bekövetkezett robbanásszerű fejlődés találkozik a klímavédelmi törekvésekkel és kiutat mutat az emberiség számára a környezetet és az ökoszféra védelmére.

Az Európai Unió kezdeményezője és aktív részese ezen folyamatoknak, ugyanakkor a világ más meghatározó gazdasági hatalmai is ez irányban tevékenykednek. Kína már szinte minden területen élenjár   az   évenként   megépített   megújuló   energia   kapacitásokban   (szélenergia   építés   2015:30800MW), az USA hasonlóan nagy léptékben cselekszik (szélenergia építés 2015: 8600MW, 2016:12800MW), a fejlődő országok meghatározó tagjai, mint pl. India, Brazília is ezt az irányt követi, számos közel keleti országhoz hasonlóan. 

Az Európai Unióban a 2015-ben átadott energetikai beruházások 29GW teljesítményéből 22,3GW (77%) volt megújuló energia. Az összes energetikai beruházás %-os megoszlása 2015-ben: 44% szélenergia, 29% napenergia, 16% szénenergia, 6% gázenergia, a többi az egyéb energiafajta. Az EU országok között továbbra is vezető szerepet tölt be Németország: 2015-ben a megvalósított szélenergia beruházások 47%-ával, 6013MW teljesítménnyel összesen 45000MW kapacitást ért el. 

Látható, hogy az EU egyértelmű irányt vett a megújuló energia irányában, rövid és hosszú távú terveket készített és készít a teljes megújuló alapú gazdaság megvalósítására. Ennek részeként nagykapacitású  átviteli  hálózat  kiépítése  is  tervbe  van  véve,  amely  lehetővé  teszi  a  különböző helyeken betáplált energia eljuttatását az EU egész területére.

Magyarországon a szabályzások következtében a megújuló energia ipar nem tudott a többi uniós országhoz hasonlóan növekedni. A fejlődés minimális mind az energiahatékonyság növelése, mind a megújuló  energiák  alkalmazása tekintetében.  Egy  épület  energiahatékonyságának  növelése megújulók alkalmazásával együtt hozzávetőlegesen 50-80 %-kal csökkenti annak energiaköltségét. Tény, hogy a magyar lakások átlagban 2-3-szor több energiát használnak fel, mint hasonló nyugat európai társaik. Nem tudunk felmutatni számottevő fejlődést a megújuló energia ágazatok egyikében sem. A 2016. szeptember 15-én kiadott kormányrendelet, valamint a villamosenergia törvény a parlament által október 11-én elfogadott módosítása alapján szélerőművek létesítése gyakorlatilag nem lehetséges hazánkban. Ezek ellentétben állnak a megújuló energia hasznosításáról szóló 2010-2020 közötti cselekvési tervvel is. Véleményünk az, hogy a jelenlegi 330MW szélerőmű kapacitás akár többszöröse is beépíthető lenne.

Az EU tagállamaiban megújuló energia törvény van érvényben, amelyben szabályozzák az megújuló energia rendszerek engedélyezését, építését és működési feltételeit – kivéve Magyarországot. A tényleges és hosszú távú tervezést a megújuló energia törvény tenné lehetővé, meghatározva a rövid- és hosszútávú célokat, feltételeket, biztosítva a kiszámíthatóságot minden résztvevőnek. 

A világ elindult egy új irányba, amit nevezhetünk energetikai forradalomnak is. Véleményünk az, ha nem lépünk ebbe az irányban, hazánk a jövőt meghatározó technikai folyamatokból marad ki, ami műszakilag-gazdaságilag az ország hátrányára fog válni. Ezért kérjük a kormányt, vizsgálja felül álláspontját az említett rendeletével illetve törvénymódosításával kapcsolatban. Mi, mint a megújuló szakmai szervezetek képviselői, készek vagyunk segíteni egy olyan rendszer létrehozásában, ami a magyar gazdaság és energetika érdekeit és ezzel az ország érdekét is ténylegesen szolgálja – összhangban az Európai Unió energetikai célkitűzéseivel. 

Budapest, 2016. október 24.

Keresés