A MEGÚJULÓ ENERGIA SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA

Elhatározva a Megújuló Energia Szervezetek Szövetsége létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:


I.
a szövetség adatai

1. A szövetség neve: Megújuló Energia Szervezetek Szövetsége

2. A szövetség rövidített elnevezése: MESZSZ

3. A szövetség idegen nyelvű elnevezése: Alliance for Renewable Energy Associations

4. A szövetség székhelye: 1139 Budapest, Forgách u. 37.

5. A szövetség alapító tagjainak nevét, székhelyét és képviselőjét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

6. A szövetség honlapjának címe: www.megujuloszovetseg.hu


II.
A szövetség célja, tevékenysége


1. a.) A szövetség célja: a megújuló energiaforrások segítségével történő energiatermelés
elősegítése
b.) a megújuló energiaforrások segítségével történő villamos és hőenergia termelők, valamint az itt szükséges berendezések gyártói, forgalmazói és a szakterületen szolgáltatást végzők érdekeinek képviselete.
c.) a megújuló energiaforrások részarányának növelésével a környezet fokozottabb védelme.


2. A szövetség tevékenysége:

a) a Szövetség tagjai érdekeinek képviselete és érvényesítése a politikai/kormányzati, közigazgatási és szakmai döntéshozók, illetve a piaci szereplők vonatkozásában;

b) a megújuló energiaforrások felhasználásával hő-és villamos energiát termelők, ilyen jellegű berendezést gyártók és a szakterületen szolgáltatást végzők érdekei megjelenítésére kommunikációs stratégia kidolgozása és megvalósítása érdekképviselet, illetve a közvélemény formálása érdekében;

c) a kommunikációs stratégia keretében szemináriumok,

d) konferenciák, fórumok, tudományos és ismeretterjesztő előadások szervezése, a hazai és külföldi tapasztalatok megismerése és közvetítése;

 

e) kapcsolattartás és együttműködés a Magyarországon és a világ különböző országaiban
hasonló célból létrehozott szervezetekkel, társaságokkal,
a MESZSZ céljaival egybeeső egyéni, vagy csoportos szakmai-tudományos kutatás, ismeretszerzés, tanulmányút eseti támogatása.
f) Környezetbarát magyar energia politika kialakításának elősegítése
g) az érdekegyeztetés mechanizmusának kialakítása és folyamatos működtetése.


III.
A szövetség működésére vonatkozó általános szabályok


1. A szövetség nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön a szövetség közhasznú szolgáltatásaiból. [Ectv. 34. § (1) bekezdés a) pont]

2. A szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. [Ectv. 34. § (1) bekezdés d) pont]

3. A szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. [Ectv. 34. § (1) bekezdés b.) pont]

4. A szövetség a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. [Ectv. 34. § (1) bekezdés c) pont]

5. A szövetség a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a www.megujuloszovetseg.hu
internetes honlapján, a szövetség székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán biztosítja. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet minden év május 15. napjáig a www.megujuloszovetseg.hu internetes honlapján és a szövetség székhelyén kihelyezett hirdetőtáblán közzéteszi. [Ectv. 37. § (3) bekezdés d) pontja]

6. A szövetség közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok – a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, a szövetség elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását a szövetség székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára. [Ectv. 37. § (3) bekezdés c) pont]

IV.
A vagyoni hozzájárulás

1. A szövetség tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege évi 40.000.- Ft, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig kell egy összegben, a szövetség házipénztárába vagy a szövetség bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

A szövetség megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony
létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig köteles a szövetség házipénztárába vagy a szövetség bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V.
A tagság

1. A szövetség olyan egyesület, amely két tag részvételével is alapítható, működtethető. A szövetség tagja egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság lehet; szövetség tagja természetes személy nem lehet. A szövetség tagja lehet az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a szövetség célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

VI.
A tagsági jogviszony keletkezése

1. A szövetségi tagság az alapításkor a szövetség nyilvántartásba vételével keletkezik. A szövetség megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.
A tagsági jogviszony megszűnése


1. A tagsági jogviszony megszűnik:
a./ A tag kilépésével.
b./ A tag jogutód nélküli megszűnésével.
c./ A tag kizárásával.

2. A tagsági jogviszonyát a tag a szövetség elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja a szövetség tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
A kizárási eljárást bármely tag vagy szövetségi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel,
hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag a törvényes képviselő mellett, illetve helyett meghatalmazott képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül a szövetség közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.


VIII.
A tagok jogai

1. A szövetség tagja jogosult:
a./ a szövetség tevékenységében részt venni
b./ a szövetség szolgáltatásait igénybe venni
A szövetség tagja – képviselőjén keresztül - jogosult:
a./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
b./ a szövetség irataiba betekintetni
c./ arra, hogy a szövetség tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát törvényes képviselője helyett meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.
A tagok kötelezettségei

1. A szövetség tagja:

a./ Nem veszélyeztetheti a szövetség céljának megvalósítását és a szövetség tevékenységét.
b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
c./ Köteles a szövetség alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
d./ Köteles székhelyének, továbbá képviselője lakcímének megváltozását az adatváltozást követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

X.
A szövetség szervei


1. A szövetség szervei:
a./ Közgyűlés
b./ Elnökség
c./ Felügyelőbizottság

A Közgyűlés


2. A közgyűlés a szövetség legfőbb döntéshozó szerve.

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;
b) a szövetség megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő és a felügyelőbizottsági tag megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek a szövetség vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) közhasznúsági melléklet elfogadása;
g) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a szövetséggel munkaviszonyban áll;
h) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
i) a jelenlegi és korábbi szövetségi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
j) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]

5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a szövetség székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). [Ectv. 37. § (2) a) pont]

A közgyűlési meghívó tartalmazza a szövetség nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
A közgyűlési meghívót a szövetség székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

6. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a./ a szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ a szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c./ a szövetség céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a szövetség megszüntetéséről dönteni.

7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). [Ectv. 37. § (3) a) pont]

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szövetségnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]

11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. [Ectv. 37. § (2) a) pont] A közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt. [Ectv. 37. § (2) d) pont] A szövetség alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A szövetség céljának módosításához és a szövetség megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak a szövetség honlapján történő közzétételével egyidejűleg. [Ectv. 37. § (3) b) pont]
Elnökség

13. Az elnökség a szövetség 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe.

14. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 3 év határozott időtartamra. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A közgyűlés a vezető tisztségviselőt bármikor – indokolás nélkül – visszahívhatja. A visszahívásról a közgyűlés az általános szabályok szerint dönt.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról a szövetséghez címzett, a szövetség másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a
tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,
a./ amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b./ amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c./ amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d./ amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. [Ectv. 39. § (1) és (2) bekezdés]

16. A szövetség vezető tisztségviselői:

A szövetség elnöke: Tóth Boldizsár 2900 Komárom, Maros u. 11. szám alatti lakos

Az elnökség tagjai: Szanyi János 6753 Szeged, Major u. 5/2. szám alatti lakos és
Kurunczi Mihály 6800 Hódmezővásárhely, Lázár u. 59. szám alatti lakos.

A szövetség törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.


17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a./ a szövetség napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d./ a szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a
közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és a szövetség szerveinek értesítése;
f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás a szövetséggel kapcsolatos kérdésekre;
h./ a tagság nyilvántartása;
i./ a szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j./ a szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k./ a szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
l./ a tag felvételéről való döntés.
m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.


18. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a szövetség székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza a szövetség nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

Az elnökségi ülésre szóló meghívót a szövetség székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni. Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]

19. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szövetségnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.


Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]

20. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő elnökségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

A közgyűlés és az elnökség határozatait az elnök köteles a Határozatok Könyvébe bevezetni a 9. és a 20. pont szerinti adattartalommal. [Ectv. 37. § (3) a) pont]

Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak a szövetség honlapján történő közzétételével egyidejűleg. [Ectv. 37. § (3) b) pont]

Felügyelőbizottság

A felügyelőbizottság a szövetség 3 felügyelőbizottsági tagból álló felügyelő szerve. Dönt a hatáskörébe utalt kérdésekben.

21. A felügyelőbizottság tagjait a közgyűlés választja meg határozatlan időtartamra. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadásával jön létre.

Megszűnik a felügyelőbizottsági megbízatás:
a/ visszahívással;
b/ lemondással;
c/ a felügyelőbizottsági tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
d/ a felügyelőbizottsági tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f/ a felügyelőbizottsági taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A közgyűlés a megválasztással azonos eljárással bármikor – indokolás nélkül – dönthet a felügyelőbizottsági tag visszahívásáról. A visszahívásról a közgyűlés az általános szabályok szerint dönt.
A felügyelőbizottsági tag megbízatásáról a szövetséghez címzett, a szövetség vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új felügyelőbizottsági tag kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
22. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.[Ptk. 3:26. § (2)]

Nem lehet a felügyelő szerv tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a szövetséggel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a szövetség cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján az alapszabályban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. [Ectv. 38. § (3)]

A felügyelő szerv tagja a szövetség vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A felügyelő szerv tagja kötelezően vesz részt a vezető szerv ülésén, ha jogszabály így rendelkezik.
A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
A döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.
Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

23. A felügyelőbizottság tagjai:

A felügyelőbizottság elnöke: Lendvay Péter 1082 Budapest, Corvin sétány 2/C. szám alatti lakos

A felügyelőbizottság további tagjai:
Dr. Kovács Kornél 6723 Szeged, Avar u. 12. szám alatti lakos
Dr. Tóth László 2112 Veresegyház, Patak u. 16. szám alatti lakos.

A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a szövetség ügyvezetésétől (elnökség) függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

24. A felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik:
- az ügyvezetés ellenőrzése a szövetség érdekeinek megóvása céljából;
- a szövetség működésének, gazdálkodásának ellenőrzése.

A felügyelőbizottság a hatáskörébe tartozó feladatok gyakorlása során – annak érdekében - a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy
felvilágosítást kérhet, továbbá a szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

25. A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni. A felügyelőbizottság a szövetség irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

26. A felügyelőbizottság üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. A felügyelőbizottsági ülést a felügyelőbizottság elnöke legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a szövetség székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A felügyelőbizottsági ülésre szóló meghívó tartalmazza a szövetség nevét, székhelyét, a felügyelőbizottsági ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a felügyelőbizottsági tagok álláspontjukat kialakíthassák.

A felügyelőbizottsági ülésre szóló meghívót a szövetség székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni. A felügyelőbizottság ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]


27. A felügyelőbizottság határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A felügyelőbizottság határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott felügyelőbizottsági tagok több mint a fele jelen van. Két felügyelőbizottsági tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szövetségnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A felügyelőbizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a/ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b/ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]

28. A felügyelőbizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő felügyelőbizottsági tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). A határozatokat a felügyelőbizottság elnöke köteles a Felügyelőbizottsági Határozatok Könyvébe – a határozatok jegyzőkönyvben rögzített adattartalma szerint - bevezetni. [Ectv. 37. § (3) a) pont]

A felügyelőbizottság határozatait a felügyelőbizottsági ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak a szövetség honlapján történő közzétételével egyidejűleg. [Ectv. 37. § (3) b) pont]

X.
Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Gödöllő, 2016. április 28.


Tóth Boldizsár
elnök

© 2016 MESZSZ

Keresés