A konferencia időpontja: 2017. május 31. (szerda) 9 – 15 óra
A konferencia helye: Corvinus Egyetem
(Budapest, IX. ker. Fővám tér 8. Nagy előadó)
 
A konferencia szünetében a frissítőkről az ALTEO Nyrt. gondoskodik.
A konferencia szellemi támogatói: HBLF, MGYOSZ. 
ELŐADÁSOK LETÖLTÉSE ITT
 
A konferencia célja
 
A fenntartható fejlődés és a versenyképesség fontos eleme a helyi erőforrások hasznosítása. A fenntartható társadalom a természetes környezet meglévő erőforrásaira épít. Ha ki akarjuk elégíteni a fenntarthatóság kritériumát, helyben kell feltárnunk és mozgósítanunk az erőforrásokat az azokra épülő gazdaság megtervezésével.
csepp
Hazánkban megismerhettük az importfüggőséget, mind az ipar, mind az energiahordozók tekintetében. Ipart építettünk olyan erőforrásokra, amelyekkel nem, vagy csak korlátozottan rendelkeztünk. Napjainkban eddig nem tapasztalt méreteket ér el a villamos-energia import, hőenergia ellátásunk is elsősorban import energiahordózón alapszik.
A különböző Cselekvési Tervekben vállaltakhoz viszonyítva is jelentős elmaradásaink vannak az energiahatékonyság javítása és a helyi, megújuló energiaforrások hasznosítása terén. A stagnálás megszüntetése, a célszámok ésszerű növelése érdekében fogott össze és szervezte meg a konferenciát a mérnök társadalom és meghatározó szakmai szervezetek.
Az előadások a helyi erőforrások hasznosítására és az ország versenyképességének, a vidék megtartásának növelhetőségére (hazai gyártás, foglalkoztatottság) fókuszálva elemezik alapvetően a települési hőellátás lehetőségeit. Kerekasztal beszélgetés keretében energetikai és gazdasági szakemberek vitatják meg azokat az energetikai irányzatokat, amelyek az energiahatékonyság növelésére, a helyben található energiaforrások és humán erőforrások hasznosítására alapozva – az ország versenyképességét növelő - piaci termékké fejleszthetők.
 
A fentiekre tekintettel a rendezvényünkön elhangzó előadásokkal fel szeretnénk hívni 
  • az ország figyelmét az energiahatékonysági potenciál gyakorlati előnyeire, valamint a helyi erőforrások hasznosításának közvetlen és közvetett eredményeire;
  • a jogalkotók figyelmét a jól előkészített, a helyi erőforrások hasznosítását ösztönző, a megvalósítás rugalmas engedélyeztetését segítő jogszabályok, támogatási rendszerek alkotásának fontosságára;
  • a döntéshozók figyelmét az energiahatékonyság országos és lokális gazdasági, foglalkoztatáspolitikai és környezeti előnyeire, a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásának fontosságára;
  • a jogalkotók és a társadalom figyelmét az energiahatékonysági és helyi energiahasznosítási potenciál gyakorlati előnyeire: import energiaköltség minimalizálása, fenntartható munkahelyek teremtése, vidékmegtartó erő növelése;
  • a döntéshozók, a műszaki és gazdasági szakemberek figyelmét a hulladék és megújuló energiaforrásokra alapozott energetikai iparág kialakításának lehetőségeire, annak a hazai gyártás elősegítését jelentő szerepére, az ország versenyképességét növelő hatására.
A konferencia programja                  

8:30-9:00 Regisztráció
   Levezető elnök: Dr. Papp József docens, BCE
9:00-9:05 Köszöntő
9:05–9:45 Magyarország gazdaságának versenyképességi kérdései; Holoda Attila (energetikai szakértő)
9:45–10:15 Megújuló energiával a jövőért (hazai és nemzetközi körkép); Tóth Boldizsár (MESZ elnöke)
10:15–10:45 Versenyképesség és energetika befektetői szemmel; ifj. Chikán Attila (ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgató)
10:45–11:15 Az MVM Zrt. szerepe a versenyképesség javításában, a megújuló energiaforrások hasznosításának kiszélesítésében; Dr. Zsuga János (MVM Zrt. vezérigazgató helyettes)
11.15- 12.15 Büfé szünet
12:15–15:00 Helyi energiák és a magyar energiaipar a versenyképesség tükrében – energia-gazdasági kerekasztal (felvezető előadás: A helyi energiaforrások lehetőségei); Grabner Péter (MEKH elnökhelyettes), Holoda Attila (energetikai szakértő), Felsmann Balázs (MEKSZ elnöke), Kaderják Péter (BCE REKK vezető), Bank Dénes (GKI ügyvezető), Korényi Zoltán (MET ), Kurunczi Mihály (az MTET elnöke), Szanyi János (SZTE FFTCS), Czupy Imre (SE EKE KI), Ádám Béla (HŐSZISZ elnök), Orbán Tibor (MATÁSZSZ elnöke), valamint az NFM, az NGM és a Miniszterelnökség illetékes államtitkára (szakértője – felkérés alatt).
  Mediátor: Czakó Borbála (HBLF elnöke)
Rövidítések:
 
MMK: Magyar Mérnöki Kamara; MESZ: Megújuló Energia Szervezetek Szövetsége; MEKSZ: Magyar Energia Kereskedők Szövetsége); MGYOSZ: Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége; MET: Magyar Energetikai Társaság; HBLF: Hungarian Business Leader Forum; BCE: Budapesti Corvinus Egyetem; MVM: Magyar Villamos Művek Zrt.; REKK: Regionális Energiagazdálkodási Kutató Központ; GKI: Gazdaságkutató Intézet Energiakutató Kft.; MTET: Magyar Termálenergia Társaság; MATÁSZSZ: Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége; SZTE FFTCS: Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport); SE EKE KI: Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet; BME KGT: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdasági Tanszék); HŐSZISZ: Hőszivattyú Szövetség
gep


A közreműködők (előadók) bemutatása

Czakó Borbála: a Magyar Köztársaság korábbi Londoni Nagykövete a Walesi herceg kezdeményezésére létrejött Hungarian Business Leaders Forum elnöke, pénzügyi szakember. Borbála a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után MBA diplomáját az Amerikai Egyesült Államokban a Tulane Egyetemen végezte.  Nemzetközi Igazgatósági Diplomát az Institute of Directors (IOD) Londoni Királyi Intézetnél szerzett. Befektetési szakemberként a Rockefeller Incorporation-nél kezdett el dolgozni New Yorkban, majd ezt követően tíz évig különböző vezető pozíciókat töltött be a Világbanknál. 2003-2006 között az EY Magyarország vezérigazgatója és regionális vezérigazgató-helyettese. 2006 és 2010 között a Magyar Köztársaság Egyesült Királyságba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. 2010 óta az EY Global-nál különböző vezető pozíciókat tölt be Londonban.  A Londoni City tiszteletbeli polgára (Freeman of The City of London). Magyarországon a Forbes Magazin 50 legbefolyásosabb magyar nő, a Világgazdaság a 101 legbefolyásosabb magyar üzleti vezető között jegyzi. A magyar 2020 minimum 20 Klub alapítója, a HBLF Nőfórum elnöke. Állandó meghívottja a Fortune magazin Most Powerful Women globális londoni szervezetének.

Grabner Péter: phd villamosmérnök, szakokleveles mérnökközgazdász a Deloitte and Touche cégnél kezdte pályáját. 2001 óta dolgozik a Magyar Energiahivatalban, ahol vezette a Villamosenergia Engedélyezési és Felügyeleti osztályát, majd a Hivatal elnökhelyettese volt. Később a FŐMTERV Zrt. vezérigazgatói tanácsadója.
2013-tól a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöki főtanácsadója, 2014. decemberétől a Hivatal energetikáért felelős elnökhelyettese.
Meghívott előadó a BME Villamos Energetika Tanszékén, valamint a Szegedi Tudomány egyetem Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézetében. Fő kutatási területe az energiapolitika, a villamosenergia-rendszerek megbízhatósága, a rendszerszintű szolgáltatások, illetve a villamosenergia-piac működése. Számos hazai és nemzetközi publikáció szerzője.

Ifj. Chikán Attila: 2008 óta a ma már tőzsdén jegyzett, komplex energetikai megoldásokat nyújtó ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. alapító-vezérigazgatója. 2016-tól a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható fejlődésért (BCSDH) elnöke, melynek célja a hazai üzleti szféra elkötelezése a fenntartható üzleti tevékenység irányába. A fenntarthatósági kérdésekről személyes blogot működtet Chikansplanet néven. Diplomáit a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, illetve a Külkereskedelmi Főiskolán szerezte.

Dr. Zsuga János: 1994-ben végzett okleveles gázmérnökként a Miskolci Egyetemen, 2002-ben pedig Miskolci Egyetem Mikoviny Sámuel Doktori Iskolájában szerzett műszaki tudományok doktora (PhD) címet. Szakmai pályafutását a MOL Rt-nél kezdte, mint a Kőolaj- és Földgázszállítási Üzletág technológus mérnöke. A kereskedelmi diszpécser szolgálat, később a Földgázszállítás-rendszerirányítás-gázforgalmazás vezetőjeként széleskörű szakmai és menedzseri tapasztalatokat szerzett. Közel 10 éven át volt az FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója.
2009-ben Köztársasági Elnök úr a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetéssel jutalmazta a magyarországi földgázellátás biztosítása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként. 2012-ben megkapta az Év Menedzsere kitüntető címet.
A Miskolci Egyetem valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára, továbbá Ukrán Olaj-, és Gázipari Állami Egyetem díszdoktora.
 
Holoda Attila: 1989-ben szerezte MS diplomáját, a Moszkvai Gubkin Olaj-, és Gázipari Egyetem, olajmérnök szakán, mint bányamérnök. Üzleti MBA fokozatot szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, 2000-ben, pénzügy szakos menedzserként. Az Econovum Professzorok Iskolája/Newport University közös kurzusán szerzett 2012-ben "felnőttképzésben PhD" fokozatot, Üzleti Adminisztráció szakterületen.
Termelési mérnökként 1989-ben kezdte szakmai karrierjét a MOL jogelődjénél, a Nagyalföldi Kőolaj-, és Földgáztermelő Vállalatnál, a Hajdúszoboszlói Bányászati Üzemben. 1999-ig számos vezetői beosztást töltött be a bányászati üzemben, a termelésirányítás, termeléselszámolás, beruházás és beszerzési területen. Közben 1994-95 között a MOL kazahsztáni képviselőjeként, valamint a MOL Upstream első külföldi vegyesvállalatánál magyar vezérigazgató-helyettesként két évet töltött Kazahsztánban, Atyrau városában. 1999-től 2012 közepéig számos közép-, és felsővezetői beosztásban irányította a hazai termelést, a hazai kutatás-termelést, majd a közép-európai és eurázsiai kutatás-termelési szervezetet.
2012 júniusában váltott, és elhagyta a MOL Upstream divízióját, majd 2012. augusztusától 3 hónapon át, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai helyettes államtitkári pozícióját töltötte be.
2007-2009 között Igazgatósági tag volt az MMBF Zrt-nél, amely vállalat a hazai biztonsági gázkészletezés megvalósítására létrehozott Szőreg-I. földalatti gáztároló beruházását és üzemeltetését végezte. 2009-2011 között az INA d.d. horvát olaj-, s gázipari konszern Igazgatósági tagjaként vett részt a MOL irányította horvát nemzeti olajvállalat teljes megújításában, a szervezeti struktúra és a korszerű működtetés kialakításában. Felügyelő Bizottsági elnöke volt 2012-ben 3 hónapig, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek.
Aktív szakmai-társadalmi szereplő, 1989 óta tagja az Országos Magyar Bányász-Kohász Egyesületnek, melynek 2007-2014 között alelnöke, a Kőolaj-, Földgáz és Vízbányászati Szakosztály elnökeként; 2014-től pedig az Egyesület Gazdasági Bizottságának elnöke.
2005-ben lett tagja a Magyar Olajipari Múzeum alapítványi kuratóriumának, melynek 2013-2015 között kuratóriumi elnöke is. Tagja a Magyarhoni Földtani Társulatnak, ahol a Nyersanyagföldtani Szakosztály elnöke, 2013-tól.
2005 óta tagja a nemzetközi olajmérnök egyesületnek is, az SPE-nek.
2009-2012 között a Magyar Bányászati Szövetség elnöke volt, jelenleg szakértőként segíti a szövetség munkáját.
Számos hazai és nemzetközi konferencián szerepelt előadóként (magyar, angol és orosz nyelven), ahol mindig magas minősítést kapott felkészült és alapos előadói tevékenységére.
 
Kurunczi Mihály: Szakokleveles közgazdász-üzemmérnök, felsőfokú energetikus. Harmincöt éve tevékenykedik az energetika területén: irányította mezőgazdasági üzem, iparvállalat és önkormányzat energiagazdálkodását is. Jelenleg energetikai mérnök irodát vezet. Két évtizede „testközelből” követi nyomon a hazai geotermia hasznosítás alakulását, vezetésével épült meg Magyarország első komplex, kaszkád rendszerű geotermikus közműrendszere Hódmezővásárhelyen, amelynek 15 éves üzemeltetésénél szerzett tapasztalatait jogalkotói, pályázati és szakmai körökben egyaránt hasznosítják. 2003-tól a Magyar Termálenergia Társaság alapító tagjaként, annak elnöke, a Magyar Mérnöki Kamara Energetikai Tagozatának , valamint a Megújuló Energiaszervezetek Szövetségének elnökségi tagja.
 
Dr. Szanyi János: Egyetemi tanulmányait a József Attila Tudományegyetemen matematika –számítástechnika szakon és az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen geológia szakon végezte, majd a Miskolci Egyetemen MSc hidrogeológus-mérnökként diplomázott. PhD fokozatot a Szegedi Tudományegyetem szerzett. Először a Magyar Geológiai Szolgálatnál dolgozott területi geológusként majd hivatalvezetőként. 2007 óta a Szegedi Tudományegyetem oktatója Hidrogeológia, Geotermia és Hidrodinamikai numerikus modellezés tárgyakban. Számos hazai és nemzetközi hidrogeológiai és geotermikus projektben működött közre. Több szakmai szervezet tagja, többek között az Európai Geológus Szövetség geotermikus szakértői csoportjának vezetője.
 
Dr, Czupy Imre: habilitált doktor. A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézetének intézetigazgató egyetemi docense. Kutatási területe az erdészeti gépesítés-fejlesztés, valamint a dendromassza előállítás technikai, technológiai vonatkozásai és a fásszárú ültetvények energiamérlege.

Orbán Tibor:
A Budapesti Műszaki Egyetemen 1982-ben gépészmérnöki, 1986-ban energetikai szakmérnöki diplomát szerzett. Munkáját az EGI-ben kezdte, 2000-től a FŐTÁV-nál főmunkatárs, később osztályvezető, majd energiagazdálkodási igazgató. 2010-ben kapott bizalmat vezérigazgató-helyettesként az alaptevékenység és a teljes műszaki terület szakmai irányítására.
A MaTáSzSz elnöke, az ETE tagja és a MMK szakértője. Társszerzőként jegyzi a ‘Településenergetika-távhőellátás, távhűtés’ c. szakkönyvet. Tevékenységét több szakmai díjjal, kitüntetéssel is elismerték.
 
Ádám Béla: PhD okleveles bányamérnök, 30 éves földtani szénhidrogén kutatási gyakorlatra tett szert a MOL kutató vállalatánál. 2000-től saját tulajdonú mérnökirodájával eddig 510 hőszivattyús projekt megalkotója, a Magyar Hőszivattyú Szövetség alapítóelnöke. 2012-ben tudományos fokozatot szerzett a földhőt hasznosító hőszivattyús méretezési, kutatási disszertációjával. Szaktudását meghívott előadóként, számos hazai műszaki egyetemen hasznosítják.

Dr. Korényi Zoltán: Phd okleveles gépészmérnök. Pályáját a Budapesti Fűtőerőmű Vállalatnál üzemviteli mérnökként kezdi, majd három évvel később a Budapesti Műszaki Egyetem Kalorikus Gépek Tanszéke meghívja tanársegédnek.         
Tizenegy évi Műszaki Egyetemi oktatói és kutatói tevékenységét követően, öt évig a német kazángyártó és erőmű építő Deutsche Babcock AG főtervezője. Főműve a szén és hulladéktüzelésű blokkból álló, kapcsoltan hőt és villamosenergiát termelő müncheni erőmű, a Heizkraftwerk München Nord (400 MW villamos és 1000 MW hőteljesítmény). További erőműi és távfűtési tapasztalatokat szerez a Termoconsulting Heidelberg GmbH projektmenedzsereként (3 év) és az MVV Mannheim AG Consulting három földrészt érintő energetikai tanácsadói projektjeinek technikai vezetőjeként. Hazatérve a Bayernwerk/E.ON beruházási igazgatójaként a hazai nagy erőművek létesítése a feladata. Számos hazai és külföldi konferencia előadója, szakkönyvek és publikáció szerzője. Tagja számos szakmai szervezetnek, ma a BME címzetes egyetemi docense.    
Felsmann Balázs: a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke. Közgazdasági diplomáját 1993-ban szerezte a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 2004-ig a vállalati szektorban dolgozott, stratégiai és pénzügyi vezető pozíciókban. 2005-től 2008-ig az államigazgatáson belül folytatta pályáját, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetőjeként, majd energetikai és közlekedési és hírközlési területért felelős szakállamtitkáraként. 2010 óta egyetemi oktató a Budapesti Corvinus Egyetemen. Jelenleg az egyetem keretein belül működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutató főmunkatársa.

Dr. Papp József: 1978-ban szerezte meg vállalati modellező szakirányú közgazdász diplomáját. 1981-ben doktori címet kapott, míg 1989-es kandidátusi dolgozatát a nehézipar és szerkezetváltás témakörben írta. Egész életét a felsőoktatásban töltötte, a Corvinus Egyetem  Vállalkozásfejlesztési Intézet Stratégia és Projektvezetés tanszékének docense. Éveken át viselt nagyvállatok (MKB, Elektroimpex, Paki Atomerőmű, BKV) igazgatóságában különböző tisztségeket, ma a PET-MAT Kft. ügyvezetője, talajvíz hasznosító projektek stratégiai tanácsadója. Kutatási területei: vállalkozások működtetése és finanszírozása, vállalkozás-fejlesztési modellek, megújuló energia és gazdasági növekedés.

Bartek-Lesi Mária: a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végzett gépészmérnökként, majd a Közép-európai Egyetemen közgazdászként. PhD fokozatát a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán szerezte. A REKK munkájában 2004 óta vesz részt, ezt megelőzően a Magyar Energia Hivatal Közgazdasági és Környezetvédelmi Osztályán, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtani Intézetének munkatársaként dolgozott. Főbb kutatási és tanácsadási területei a megújulóenergia-szabályozás és az energiatermelés klímapolitikai vonatkozásai.

Tóth Boldizsár 1973-ban végzett okleveles villamosmérnökként a Moszkvai Energetikai Egyetemen majd digitális rendszertervező szakmérnökként a Budapesti Műszaki Egyetemen. Szakmai pályafutását az akkori OKGT-hez tartozó Komáromi Kőolajipari Vállalatnál kezdte, majd a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetnél folytatta, amelynek keretében az iparszerű mezőgazdasági technológiai rendszerek kutatási, fejlesztési és tervezési munkáinak részese.
Villamosenergetikai, hőenergetikai és megújuló energia építmények tervezője. 2000 évtől foglalkozik a megújuló energia rendszerekkel. Aktívan részt vesz a szélenergia alkalmazásának magyarországi bevezetésében, de foglalkozik geotermikus hőhasznosító rendszerek tervezésével és engedélyeztetésével, naperőművek tervezésével is. 1994-től 2015-ig a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnökségi tagja, annak megszűntével 2016-tól a magyarországi Megújuló Energia Szervezetek Szövetségének elnöke.
 

Keresés